Hőszivattyús fűtés a könnyűszerkezetes házban
A hőszivattyús fűtés kiváló alternatíva a gáz, vagy egyéb fűtési mód kiváltására. Nyáron a hűtés is megoldott. Nem kell légkondicionáló berendezés.
Építkezéskor és akár felújításkor is egyre inkább szóba kerül a megújuló energiaforrások alkalmazása. A hőszivattyús fűtés ilyenkor egy tökéletes választás lehet. Már egy jól megválasztott levegő-víz hőszivattyús rendszer is tökéletesen működhet akár –20 oC-ig is, de nem szabad elfelejteni, hogy az épület fűtési hőleadó felületeit ilyenkor gondosan meg kell tervezni. A hőszivattyúk működése alacsony vízhőmérséklet mellett ideális. Ilyenkor alacsony hőmérsékletű hőleadókat kell alkalmazni, mint például a padlófűtés és akár a falfűtés ( főleg felújításoknál van jelentősége, mivel nem mindig van lehetőség utólagos padlófűtés kialakítására), de akkor a méretét igazítani kell egy alacsonyabb hőmérsékletű vízhez.
A hőszivattyúknak több fajtája létezik:
- levegő-víz hőszivattyú
- víz-víz hőszivattyú
- talajhő-víz hőszivattyú
A beépítésre kerülő hőszivattyú fajtáját a telek adottságai és a bekerülési költség függvényében lehet kiválasztani.
Lehet igényelni GEO tarifát, így a hőszivattyú működéséhez biztosított áram lényegesen olcsóbb. A fűtésre szánt 1 kW energia így körülbelül 9 forintba kerül, míg ugyanez gázzal 13 forint, tehát akár 40 %-kal olcsóbb is lehet ez a fűtési mód.
A levegő-víz hőszivattyú a külső levegőből nyeri a hőt, egyszerű és gyors telepítése miatt a leginkább keresett típus. A mai korszerű technológiáknak köszönhetően –20 oC mellett is stabilan működik.
A talajkollektoros föld-víz hőszivattyú a talajból nyeri az energiát, általában 1,2-1,5 m mélyen csőkígyót fektetünk a földbe, így nagy hidegben is gazdaságosan működtethető, télen-nyáron megközelítőleg azonos magas a COP érték.
A víz-víz hőszivattyúknál két egymástól távolabbra eső kútból nyerjük az energiát. Az egyik kútból a vizet kiszivattyúzva átmegy a hőszivattyún keresztül a másik kútba. Ennél az esetnél is a COP érték egész évben stabil.
„Coefficient Of Performance” azaz magyar nevén teljesítménytényező vagy jóságfok. Ez egy olyan szám, amely azt mutatja meg, hogy egységnyi (pl. 1 kWh) befektetett energiamennyiség hatására a hőszivattyú szekunder oldalán (ahol kijön a meleg) mennyi hőenergiát kapunk. Minél magasabb ez a szám, annál jobb.